Településfejlesztés, közvélemény kutatás, kommunikáció?


Szépen hangzó szavak, de mi is történt?
Először a vélemény okáról: Nagy látogatótáborral rendelkező, magát civilnek valló facebook oldalunkon közvélemény kutatási adatok, és azok értékelése jelent meg.
Ez nem lenne gond, ha a körülmények kicsit mások.
Mit is jelent ez a hivatkozás?
Múlt évben önkormányzatunk vezetése úgy döntött, hogy megkérdezi a lakosságot a közösségi élettel kapcsolatos nézeteikről.
Az elképzelés nem rossz, ha a gyakorlati kivitelezés nehézségeit felmérve, azt valóban komolyan is veszik. A kérdőív logója alapján akár még némi anyagi támogatást is sikerülhetett szerezni.
Hogy kell egy ilyen feladatnak nekilátni? Milyen mintán végezzük a vizsgálatot? (https://hu.wikipedia.org/wiki/Statisztikai_mintav%C3%A9tel)
Nézzük azokat a mozzanatokat, amik alapján következtethetünk az elképzelésekre:
1. A települést részekre bontva kérdeznék meg:

Itt látható, hogy Püspökszentlászló, Kisújbánya, Hársas utca és a külterületek nem kerültek kijelölésre.
2. Miért és hogyan folyik majd az adatgyűjtés:

Két kérdőívet ismerhettünk meg, egyik a 18 év alattiaknak készült (alsó korhatár megjelölése nélkül, tehát elvileg minden gyermek beletartozik a mintába), másik a felnőtteknek.
A kérdőívek tartalma és a területi felosztás alapján, elég sokan beazonosíthatók lehetnének, de ez talán nem baj, egy kis túlbuzgóság még „belefér”, egyebekben nem foglalkoznék a kérdéssor összetételével.
Mi volt a gyakorlat? Nem igazán tudjuk, nincs információnk arra vonatkozóan, hogy a kérdezőbiztosok meddig jutottak, viszont volt olyan kör, ahol kiosztották azzal, hogy „töltsétek ki”, környezetünkben viszont sajnálatos módon nem sikerült olyan lakót találni, akit az előzetesen beígért módon kerestek volna fel.
Innen kezdve az adathalmaz már megbízhatatlan, kiértékelésre alkalmatlanná válik.
3. Az eredmény:
A megkérdezettek kiválasztása semmilyen adatgyűjtési elvárásnak sem felel meg, az eredeti elképzelésekhez sem lehet sok köze az eredménynek, így érthető, hogy a feldolgozás módjáról sem tudunk meg sokat.
Ha értékelhető információkkal rendelkezünk, ebben az esetben ideális anyag lenne a Zengő újságba, valamint a települési honlapra kerüléshez, hiszen közösen fogalmazhatjuk meg elképzeléseinket a jövőről.
Mi történik helyette? Egy magát civilnek valló facebook oldal kezd úgy idézgetni az adatok közül, hogy nem tudhatjuk, azokhoz miképp jutott hozzá, ráadásul fogalma sincs az oldal szerkesztőjének arról, hogy miről is van szó.
A 262 fős „minta” a falu esetében csak annyit mond, hogy a teljes népességet megcélzó vizsgálat a lakók tizedét sem érte el. Az részletkérdés, hogy a lakosság iskolázottsági jellemzői település részenként erősen eltérnek, így a számos „doktori fokozat” és magas képzettségi mutató jelezheti azt is, hogy milyen kör lehet az ún. mintában erősen felülreprezentált.
A számos városból kitelepülő javíthat a mutatókon, de azért talán ennyit mégsem.
Az megint lényeges dolog, hogy az emberi tartás, tisztánlátás nem az iskolai képzéstől függ elsődlegesen.
Mondandómban van természetesen feltételezés is, hiszen nem végeztem vizsgálatokat ilyen téren, azonban vannak ismereteim a település szerkezetéről, az egyes területek lakóiról, így reményeim szerint kevesebbet tévedek, mint egy kétes forrás alapján következtetni kívánó.
Véleményünk szerint csak olyan adatok használhatók, amelyek megbízható forrásból kerülnek a rendszerbe, és a feldolgozásuk során is biztosított az objektív kiértékelés, átlátható eredmény publikáció.
4. Nézzük az említett oldalon kiemelt „komunikációt”:

Mit ír az oldal? Csak példákat hoznánk fel:
A „Zengő újságból tájékozódik 57%”, ami kb. 150 ember, ha a mintát vesszük, a teljes népességre vonatkozóan a 2000 fő meg jóval meghaladhatja azt a tényleges számot, akik az újságot olvassák.
„A közösségi médiából (ezek vagyunk mi) 32 százalékos arányban tájékozódnak a hetényiek”: Lehet, hogy kicsit tévedni tetszik, a közösségi média csak részben az adott facebook oldal, az ennél kicsit többet jelent, de egyszer majd talán ez is kiderül.
A „pletyi” is érdekes terület, azt viszont érdemes lenne kicsit átgondolni, hogy ott mi minden történhet.
„Helyi fórumokon 8%.” Utóbbi az oldal szerint „nem hatékony”, ezt még annyival kiegészíthetnénk, hogy ha csak a válaszadókat tekintjük, már akkor is a testületi ülések, közmeghallgatások átlag nézőszámát messze meghaladja az a 20 fős „tömeg”, amelyik a fórumokon részt vesz, és akkor beszámítottuk az ilyenkor „hivatalból” jelenlevő önkormányzati dolgozókat is. Igaz, a 2010, 2011, 2012. évi közmeghallgatásokon sikerült feltornázni 40 fölé a „lakosság részéről” jelenlevőket (aminek megvan az oka is), azonban 2013-ban 16 fő, 2014-ben 13 fő már azt jelzi, hogy az önkormányzati dolgozók is nehezen mozdíthatók.
Ez az utolsó tétel viszont azt is jelentheti, hogy az önkormányzathoz „közeli” körből mindenki kitöltötte az adatlapot.
Ezen a ponton még játszhatunk egy kicsit a számokkal: Ha a szemelvényeket közzé tevő vágyainak megfelelően reprezentatívnak tekintjük a mintát, a 8% fórum látogatottság 250 fős tömeget jelent (ha csak a választási névjegyzékbe felvetteket tekintjük, 218 fő).
Melyik fórumon volt ennyi ember? Ha a képviselő jelöltek múlt évi bemutatkozását vesszük, aminek talán még van némi vonzereje, ott is csak a töredéke volt.
A nyilvános testületi ülésekre hányan járnak? Szóval az a 8% elég hízelgő.
Túl sok az adatok manipuláltságára utaló közvetlen és közvetett jel, ami nem túl biztató a dolog a lakók többségére nézve.
Akkor átgondolhatjuk: mennyit is ér ez a felmérés?
5. Záró gondolat:
Az egész jelenség a kételyek miatt gyakorlatilag értékelhetetlen az eredetileg megfogalmazott célok szempontjából. Ha ezen az úton haladunk, nincs mit csodálkozni a közélettel szembeni apátián, mivel nehéz vitába szállni egy olyan rendszerrel, amelyik nem kíván valós működést, csak annak a látszatát.


Mindezt miért is érdemes elmondani?
Az internet felületei képezik manapság a potenciálisan legnagyobb, legegyszerűbben elérhető nyilvánosságot, ahol a megjelenő tartalmak közvetlenül hozzánk köthetők.
Az a kisebb gond, hogy butaságokkal lejáratjuk a magunk személyét, de a közösség nevében az egész környezetünkről állítunk ki bizonyítványt.
Igaz, mondhatnánk azt is képletesen: Kit érdekel?
A megjelentek alapján fontosnak tartanánk a teljes vizsgálati anyag nyilvánosságra hozatalát, minden lényeges körülménnyel együtt, hiszen a megfogalmazott célkitűzések alapján, részben erre fog épülni a jövő településfejlesztési terve.
(T.)
A témában szavazni is lehet: https://cirisz.webnode.hu/szavazas/
Téma: Településfejlesztés, közvélemény kutatás, kommunikáció?
Nincs hozzászólás.