Biokazánok és faapríték

Napjain divatja illetve lehetősége  az EU-s pályázat támogatásával biokazánok telepítése , mellyel fűtési költséget spórolhatunk meg.Ennek lehetnek buktatói is,ha nem tájékozódunk az üzemeltetés irányában,illetve más költségcsökkentő intézkedéseket nem teszünk.

Átlagos típusú faaprító gép kés mérete: 60*30*3mm. Aprítható max. anyagvastagság :140 – 160 mm.Gyártók információi szerint Az eladásnál az alap típus a G50 ÖNORM szabvány szerinti méret vágására alkalmas berendezést szállítják. Ez 50*120mm faapríték előállítására alkalmas.Ehhez többnyire rendelhető kiegészítőként utóaprító, mely G30 méretű faaprítékot állít elő.(30*85mm)

A forgalmazók szerint a minimális aprítható vastagság 25mm.Ez alatt főleg a nedves fa esetében bizonytalanná válik a vágás, nyesedék esetében elhajlást eredményezhet ami a kazán adagolójában elakadást okoz.

Fontos odafigyelni,hogy aprításnál levél ne kerüljön az aprító gépbe mert ez komposztálódást eredményezhet, csökken a tüzelőanyag fűtőértéke,növekszik a hamutartalom. A nagyobb vastagságnál (100-160mm) szintén javasolják a fa kérgezését mivel más a fűtőértéke a kéregnek,más a fának.

A tüzelésre alkalmas faapríték minősége függ a nedvességtartalomtól az aprítás minőségétől és az aprított anyagtól. Az aprítéknak minél homogénebbnek kell lennie. Gyakori probléma, hogy tüzelő anyagként a fák gallyait, útszéli cserjéket akarnak apríték készítésre használni. Ezeknél az anyagoknál sajnos általában túlméretes darabokból álló, faleveles, kéregmaradványos massza képződik, amit nagyon nehéz a kazánokban eltüzelni. Törekedni kell arra,hogy vastagabb, legalább 25mm átmérőjű ágak legyenek többségben, illetve a gallyakból készült darabokat csak rostálás után keverjük az aprítékhoz.

A frissen vágott fa nedvesség tartalma 50% körül van,ezt szárítani kell. Szabad téren célszerű nagyobb halmokat kialakítani,mivel az apríték melegszik így a belső hőmérséklete eléri a 70C-ot.Ebből kifolyólag egy száradás indul el és a fa nedvesség tartalma 25%-ra csökken. Ez nagyobb halmokra érvényes,kisebbek esetében kedvezőtlenebb a helyzet.(100m3 alatt)

Fedett térben úgy kell kialakítani,hogy a helységnek legyen oldalsó szellőzési lehetősége.

Kazánok:

Gyártó cégek a tüzeléshez elsősorban a P45A szabvány méretű aprítékot javasolják ami megfelel a régi G50 ÖNORM szabványnak,tehát fintos,hogy a saját  aprító gép és a kazán kompatibilis egymással.  Legtöbb esetben a  P16A, P16B, P31,5 és P45A minőségű faapríték használható.

Fontos tudni, hogy a festékkel, műanyag bevonattal, impregnálószerekkel kezelt faanyag már nem a biomassza kategóriába tartozik, apríték tüzeléses kazánokban nem megengedett. Tüzelésre legalkalmasabb apríték nedvességtartalmának 10% körül kell lennie. E felett már csökken a fűtőérték,30%-os nedvesség tartalom felett nem javasolt a tüzelés. Kátrányosodást,kazán élettartalmának csökkenését eredményezheti. Tüzelésnél az aprítékban megjelenő idegen anyagokon kívül a nem egyenletes méretelosztás jelenteti a legtöbb problémát, ugyanis az egyszerűbb gépekkel előállítható aprítéknál a gép konstrukciójából eredően elkerülhetetlen a hosszabb fadarabok bekerülése. A tiszta fa hamutartalma 1 % körüli, a kéreggel együtt aprított már 2-4%.

Amennyiben aprítékot vásárlunk érdemes tájékozódni a fa nedvességtartalmáról,illetve javasolt vásárolni egy fa nedvességmérő műszert, amivel ellenőrizhetjük a szállító által megadott minőséget.

Az apríték térfogata magas,kb.ötszöröse mint a szénnek. Tervezett tárolásnál ezt mindenképp fontos figyelembe venni!

Ami még fontos,hogy nagyobb mennyiségű apríték tárolás, illetve tüzelés esetében  érdemes előzőleg tájékozódni ,hogy milyen tűz és munkavédelmi előírásokat kell betartani.

(Az apríték gomba spórái illetve föld(baktériumok, spórák) is kerül az aprítékba. Emiatt egészségügyi vonatkozásaival is számolni kell az aprítékkal való foglalkozásnak. I és II. típusú allergiás reakciót okozhat az apríték pora, illetve párolgó mérgező összetevők és micotoxinok juthatnak a tüdőbe. P3 típusú porszűrős maszkra van szükség a tárolási, szállítási munkák során.)

Egy nagyobb beruházásnál milyen problémák adódhatnak?

Nem alakítanak ki tárolási lehetőséget az apríték számára. Ennek következménye lehet,hogy folyamatos beszállításra lehet szükség,mely növeli a költségeket ezzel csökken  az éves megtakarítás.Nem garantált a folyamatos minőség,itt a fa nedvesség tartalma lehet változó,ami tüzeléstechnikai problémákat okozhat.

Itt érdemes abban gondolkodni,ha van aprítógép,hogy a fűtési szezon végén rönkben megvásárolni a fát és és a következő fűtési szezonig szárítani,majd igény szerint aprítani.Nem egyszerű,de csökkenthetők a költségek a folyamatos szállítással szemben.Még akkor is,ha beleszámoljuk a saját munkát és energiát is.

Másik adódó probléma is jelentkezhet,ha a kazánunk szalma és fűfélék tüzelésére is alkalmas.

Szalmaféléknél a nagyobb nedvességtartalomnál magas lehet a füstterhelés,mely a környezetben lakók életét keserítheti meg.

(L.)